Triplájára nőtt a magyar ingatlanbefektetési forgalom (a realista.hu cikke)

Cikk a muhely.info oldalon

A befektetők magabiztosak és szándékuk szerint terjeszkednének: többségük növelné felvásárlásait 2015-ben, derül ki a CBRE globális ingatlan-tanácsadó legfrissebb, globális ingatlan-befektetői szándékról készített felmérése.

A teljes  cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/triplajara-nott-a-magyar-ingatlanbefektetesi-forgalom/128994

Új üzletkötés az IndustriaHázban: Paleoplaza

Új ügyfelünk Jakubecz Erika, a Paleoplaza vezetője. Az épülő, mára szerkezetkész, 10 műhely egységet tartalmazó “D” épület 148 nm-es alapterületű műhelyébe költöző társaság alapvetően pékség, közelebbről paleolit sütemények készítésével, sütésével foglalkozik. Termékeik megtalálhatók a nagy bevásárlóközpontok bioboltjaiban, egészségmegőrzéssel foglalkozó üzleteiben.
Amint ügyfeleink 85%-a, egy gyenge állapotú bérleményből költöznek az IndustriaHáz korszerű, energiatakarékos épületébe. Döntésükhöz gratulálunk, és sok sikert kívánunk!
Az ügyletet a Makkos Ingatlan közvetítette, a képet és a szerződést dr. Rozgonyi Balázs ügyvéd készítette.
részletek

Itt a 750 milliárdnyi gazdaságfejlesztési pályázat menetrendje!

Itt a 750 milliárdnyi gazdaságfejlesztési pályázat menetrendje! | PORTFOLIO.HU

Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.

(Az IndustriaHáz ügyfelei közül sokan jutottak támogatáshoz sok millió forint értékben, amely lehetővé tette számukra, hogy új műhely és/vagy telephely egységhez jussanak. A támogatások megszerzésére idén lehetőség nyílik, azok megszerzése ügyfeleinkkel közös érdekünk. Idén 30 műhely illetve telephely egységet hozunk létre több helyszínen, ezért kiemelt jelentőségűek a várt pályázatok számunkra.

A blogunkra olyan cikkeket próbálunk gyűjteni, amelyek a gazdaságot, ipart érintő kérdésekről, ingatlanpiacról, támogatásokról szólnak. Céljuk, hogy ügyfeleinket informáljuk. Köszönjük az eredeti közlést nyilvánosságra hozó médiumok munkáját. – IndustriaHáz) 

Mit tudtunk most meg?

Az Európai Bizottság által eddig elfogadott 7 magyar Operatív Programból messze a legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP, 7 évre 2733 milliárd forint) 2015-ös éves fejlesztési keretét ismerhettük meg a friss Közlönyből, igaz a jogszabályokból fakadó határidőhöz képest közel két hónapos csúszással. Az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat sok táblázatából kirajzolódó főbb keretek az alábbiak:

• Összesen 64 különféle pályázat várható idén a GINOIP terhére, ami a VEKOP kis forrásával együtt összesen mintegy 746 milliárd forintos keretösszeget jelent
• A kormány a GINOP terhére 15 kiemelt projektet is meghatározott összesen 215 milliárd forintnyi keretösszeggel, amelyekre csak egy meghatározott pályázhat (minisztérium, állami tulajdonú cég, szövetség)
• A kkv-k sokat hangoztatott versenyképesség-javítását a GINOP első prioritása keretében 140 milliárd forintos pályázati keret segíti idén, és ebből 80 milliárd forintnyi kapacitásbővítési rögtön áprilisban megjelenhet, további 20 milliárd forintnyi pedig augusztusban
• A szegedi ELI lézeres projektre szánt közel 35 milliárd forintot levonva is az látszik, hogya kutatás, technológiai fejlesztés és innováció témakörre valóban igen sok pénzt szán a kormány (ELI-vel együtt 207 milliárdot)
• A harmadik legnagyobb összeg a kormány munkahely-teremtést hangsúlyozó kommunikációjával összhangban a foglalkoztatási prioritásra áll rendelkezésre (130 milliárd forint), igaz ennek 80%-át kiemelt projektként csak meghatározott (állami) intézmények pályázhatják meg
• Az infokommunikációs fejlesztésekre rendelkezésre álló 95 milliárd forint döntő része viszont nem kiemelt projekt, azaz normál reálgazdasági szereplők is pályázhatnak rá
• Érdemes kiemelni, hogy a 8. prioritásban rögzített pénzügyi eszközök keretére 90 milliárd forint van elkülönítve, aminek döntő része kombinált típusú pályázati konstrukciókat takar, azaz a vissza nem térítendő uniós források mellé olyan pénz is jár a nyertes projektnél, amit vissza kell téríteni (hitel). Arról, hogy a visszatérítendő források koordinálását megkapó MFB kapcsán milyen viták zajlanak most, egy pénteki cikkünkben írtunk részletesen.

A menetrend néhány jellemzője

Az alábbi táblázatok azonos szerkezetben mutatják be, hogy az egyes GINOP fejlesztési prioritások kapcsán milyen pályázati kiírások várhatók, a meghirdetés módja milyen lesz (egyszerűsített, standard meghirdetés vagy kiemelt projekt), illetve melyik hónapban várható a pályázat meghirdetése.

Utóbbi azért fontos, mert nagyban segítheti a vállalkozások éven belüli beruházási terveinek pontosítását és a kiszámíthatóságot. Azt is fontos azonban tudni, hogy a meghirdetés tényleges napjához képest csak 20 nap múlva jelenik majd meg az elektronikus kitöltő program és rá további 10 napra nyílik meg az elektronikus benyújtás lehetősége (a meghirdetéstől számítva tehát 30 napra lehet beadni a pályázatot). Az alábbi táblázatokban piros keretekkel azokat a pályázatokat szerepeltetjük, amelyek megítélésünk szerint és a meghirdetés módja miatt a kkv-k széles körét érdekelheti.

Lássuk az egyes gazdaságfejlesztési prioritásokat!

Amint fentebb jeleztük, bizonyos pályázati kiírások a kiemelt projektek között szerepelnek, így ezekre csak meghatározott intézmény(ek) pályázhat(nak). Így van ez az 1-es prioritásnál a Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program közel 9 milliárd forintos kerete kapcsán is. Erre csak a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyújthat majd be pályázatot az indoklás szerint azért, mert az ilyen feladatokat jó összehangolni, professzionális marketinggel megtámogatni és a meglévő kapcsolatrendszerre is alapozni.

A foglalkoztatási prioritás 130 milliárd forintos keretéből igen nagy részt köt le az “Út a munkaerőpiacra” című kiemelt projekt 102 milliárd forintos keretösszege, amelynek pályázati felhívása még márciusban megjelenhet. A táblázat szerint azonban csak a Nemzetgazdasági Minisztérium, a kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására kijelölt szakigazgatási szervei lehetnek a támogatást igénylők.

A felhívás célja egyébként a hátrányos helyzetű álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása a munkaerő-piaci eszközök hatékonyságának javítása mellett, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése lesz.

Az intézkedés kiemelt célja a közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató, a képzésekhez szorosan köthető személyes szolgáltatások kialakítása és nyújtása, folyamatos jelleggel, összhangban a vonatkozó országspecifikus ajánlással.
A hatodik prioritásban szerepel az “Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt, amelynek kapcsán a 30 milliárd forintos keretre a támogatást igénylő csak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium lehet.

“A digitális szakadék csökkentése” című kiemelt projekt kapcsán a közel 9 milliárd forintnyi keretre csak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség pályázhat majd. A konstrukció alapvető célja a hátrányos helyzetű felnőttek digitális kompetenciáinak fejlesztése lesz.

A teljes cikk a portfolio.hu-ról

Újabb információ támogatásokkal kapcsolatban

A legutóbbi hírünk a kiírni tervezett pályázatokkal kapcsolatban az alábbi képeken elérhető. Számos közülük alkalmazható lesz ügyfeleink számára is, tehát érdemes végignézni a listát. Kérdés esetén kérem keressék Laczkó Csaba urat (ECP Consulting, 06 20 4553380), aki az IndustriaHáznak és ügyfeleinknek közel félmilliárd forint értékű támogatás megszerzését menedzselte (pályázat kiválasztásától és az előminősítéstől kezdődően a pályázatíráson át a lehívás ügyintézéséig)

http://www.muhely.info/keptalalat-a-google-muhely-m0-keresesre/

Google képtalálat: Műhely M0

Az első 5-ben nem vagyunk :-(, de az 5-25. találatból 13 kép az IndustriaHázat mutatja.
Nyomulunk. 

"Jól csináljuk, csak nagyon lassan". 

Pest megye fejlesztéséről 2014-2020

Pest megye fejlesztéséről 2014-2020

Sokszor felmerül kérdésként ügyfeleink részéről: lesz-e Pest megyében támogatás? (Tavalyi még az a hír járta: nem lesz, mivel a Közép-Magyarországi régió fejlettebb mint az EU átlaga.)

Az itt (Pest megye fejlesztéséről 2014-2020) elérhető diasor szerint lesz támogatás, ráadásul a mikro- és kisvállalatok részére a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) 55% maximális támogatási intenzitást enged. A legfontosabb információk két három képben:

 És utóbbi még egyszer, pirossal a lényeg:

 Hajrá Nagytarcsa, hajrá Közép-Magyarország!

Az ingatlan befektetések a csúcsra törnek

Az ingatlan befektetések a csúcsra törnek

2014-ben 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen az ingatlanpiacon hazánkban, a befektetések összege közel 580 millió euró volt. A trend az idén is tovább folytatódhat, a csökkenő hozamszintek mellett további 30 százalékkal bővülhet az idei befektetések volumene, és elérheti a 750 millió eurót – derül ki a JLL legfrissebb Budapesti Ingatlanpiaci Körképéből.

Tavaly a befektetési piac kiemelkedően aktív évet zárt a JLL kutatása szerint. 2014-ben az ingatlanpiaci befektetések volumene közel 580 millió euró volt, ami a 2007 óta tapasztalt második legmagasabb éves volumen. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 450 millió euró volt.

Az irodapiac teljesítménye kimondottan kimagasló volt az év során, hiszen az üresedés az elmúlt 6 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, míg a bérbeadás rekord magasságot ért el. Ennek következtében az irodák voltak a legnépszerűbb befektetési célpontok 2014 soránaz éves volumen 35%-át képviselve. A kiskereskedelmi ingatlanok részesedése a teljes volumenen belül 29%, az ipari ingatlanoké 13% volt, míg a maradék részt szállodák és újrahasznosítandó ingatlanok tették ki.

2014 negyedik negyedévében az ingatlanpiaci befektetések volumene nagyjából 77 millió euró volt. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 60 millió euró volt. A legjelentősebb tranzakciók iroda eladások voltak, miután két nagyobb illetve két kisebb területű ingatlant értékesítettek.

A JLL 2014-es évet összefoglaló regionális befektetési kutatása, a CEE Investment Market Pulse kiemeli, hogy Magyarországon az erősödő befektetői érdeklődés hátterében a javuló általános ingatlanpiaci környezet és a lengyel vagy cseh piacokhoz viszonyított kedvezőbb árazási feltételek állnak. A JLL felmérései szerint a hozam irodák esetében 7,30%, logisztikai ingatlanok tekintetében 9,25%, kiskereskedelmi ingatlanok esetén pedig 7,25% körül alakult a tavalyi év végén.

“2014 során a közép-kelet-európai régió ingatlanpiacai kiemelkedően teljesítettek és Magyarország sem volt kivétel e tekintetben. A régióban mért éves befektetési volumen 27 százalékkal haladta meg a 2013-ban rögzített értéket és közel 7,9 milliárd eurót ért el.Magyarországon éves szinten 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen, de fontos hozzátenni, hogy egy igen alacsony bázishoz képest, hiszen a 2013-as befektetési volumen nagyjából 320 millió euró volt.”- fűzte hozzá Tuza Rita, a JLL piackutatási részlegének vezetője.

“Bár a nem prémium kategóriás kiskereskedelmi ingatlanok likviditására hátrányosan hathat a jogszabályi környezet változása, az irodák és ipari/logisztikai ingatlanok iránt jelentősen megerősödhet a befektetői érdeklődés. A folyamatban lévő ügyletek alapján azt látjuk, hogy felerősödött mind a helyi mind pedig a nemzetközi szereplők aktivitása és a finanszírozási kondíciók javulása eredményeképp a 2015-ös befektetési volumen jelentősen erősödni fog a hozamok csökkenése mellett. Előrejelzéseink szerint 2015-ben az éves befektetési volumen akár 30%-kal is meghaladhatja a 2014-es szintet és nagyjából 750 millió eurót érhet el.”-nyilatkozta Benjamin Perez-Ellischewitz a JLL tőkepiaci részlegének vezetője.

Forrás: Portfolio.hu

Megtudtuk a részleteket az MNB új csodafegyveréről: NHP+

Új NHP+!

(portfolio.hu)

Március 16-án, azaz jövő hétfőn elindul az NHP+, a jegybank kiterjesztett Növekedési Hitelprogramja. Az NHP+ az eredeti programból eddig kiszorult, magasabb kockázatú kkv-k számára teremt a piacinál kedvezőbb feltételeket hitel felvételére. Egy kkv maximum 500 millió forintot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70%-nak beruházási hitelnek (ideértve a lízinget is) kell lennie. Azaz forgóeszköz-finanszírozásra – ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is – csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs – árulta el Vonnák Balázs, az MNB igazgatója a Portfolio-nak. Azt is megtudtuk, mit vár a jegybank az új programtól, mekkora költségekkel számolnak és hogyan hitelezhetnek az NHP+-ban a bankok.

Portfolio: Alapvetően miért van szükség az NHP+-ra?
Vonnák Balázs: Az NHP megállította a vállalati hitelezés éveken át tartó visszaesését, azonban a gazdasági növekedés tartóssá válásához szükség lenne a hitelezés bővülésére is. A jelenlegi hitelprogramból a kkv-k egy viszonylag széles köre kiszorul, ezért vagy egyáltalán nem, vagy csak a jóval kedvezőtlenebb piaci kondíciók mellett jut hitelhez. Az NHP+ konstrukcióval tágabbra szeretnénk nyitni az NHP kapuit, hogy még több kkv jusson növekedési hitelhez. Várakozásunk szerint ezzel a bővítéssel elsősorban a közepesen kockázatos vállalkozásokat lehet bevonni a programba.

Az NHP+ lényege
Március közepétől év végéig azok a kkv-k is kaphatnak a legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitelből, amelyek eddig nem. Ezt úgy éri el az MNB, hogy a bankok hitelezési veszteségét 50%-ban átvállalja, csökkentve ezzel a bank által felszámított kamatszintet. Ez azonban nem általános garancia: csak az így kihelyezett hitelportfólió 2,5%-ának erejéig, leg-feljebb 5 évre szól a kockázatvállalás. A jegybank az NHP felhasználásának mértékéhez köti az egyes bankoknál az NHP+ keretében felhasználható keretösszeget. Főként új beruházási hitelként lehet felhasználni a forrást.

P.: Mikor indul el az NHP+? Megvan a pontos időpont?
V. B.: A konstrukció március 16-án indul. A bankoknak feltehetően 1-2 hónapra szükségük lesz termékeik, limitjeik, szabályzataik kialakításához, módosításához.

P.: Miről egyeztek meg eddig a konzultációk során a bankokkal?
V. B.: A bankokkal folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy olyan konstrukciót alakítsunk ki, amellyel a saját céljainkat el tudjuk érni, de a hitelintézetek üzleti gyakorlatával is összhangban van, azaz a kivitelezés nem ró ésszerűtlen mértékű adminisztrációs terhet rájuk. A bankokkal történő konzultációk a program minden paraméterére kiterjedtek, azonban értelemszerűen a kockázatátvállalással kapcsolatos részletek kerültek előtérbe, mivel ez új elemet jelent.

Az MNB az összes NHP-ban részt vevő bank kockázatkezelőjét meghívta egy személyes tájékoztató elő-adásra, továbbá az üzleti paraméterek és a veszteségtérítés terén tisztázandó kérdésekről szeminárium keretében egyeztetett 10 bank szakértőivel, majd ezt követően 5 bank illetékes munkatársaival bilaterálisan. Az egyeztetések alapján kialakított részletszabályokat az MNB a múlt pénteken ismertette az összes partnerbankkal, a héten pedig elküldi részükre a terméktájékoztató tervezetét véleményezésre. A végleges feltételeket március 16-án publikáljuk.

Arról már döntés született, hogy egy kkv maximum 500 M Ft-ot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70%-nak beruházási hitelnek (ideértve a lízinget is) kell lennie, azaz forgóeszköz-finanszírozásra – ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is- csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs.

P.: Miért venné igénybe az NHP-t ezután egy bank, ha az NHP+-ban láthatólag kedvezőbb feltételekkel hitelezhet?
V. B.: Az NHP+ keretösszege leosztásra kerül a bankok közt, ami egyrészt lehetővé teszi számukra az optimális allokációt időnyomás nélkül, másrészt viszont korlátot is jelent.
Így alapvetően az lesz a bank érdeke, hogy NHP-ból hitelezze a kevésbé kockázatos vállalatokat, az NHP+-ból pedig a kockázatosabbakat. Ebbe az irányba tereli őket az a beépített ösztönző is, miszerint 1 egységnyi hitelt kell kihelyezni az NHP-ban ahhoz, hogy az NHP+-ban 2 egységnyi hitelt nyújthasson a bank.

P.: Hogyan fogadták a bankok az NHP+ programot? Mit szerettek volna még elérni, amiben a jegybank nem engedett végül?
V. B.: A kereskedelmi bankok nagy érdeklődéssel fogadták a programot, és pozitívan állnak az új lehető-séghez. Fogalmazhatunk úgy, hogy ők is meglátták benne a fantáziát. Amin ők szívesen lazítanának, az a jegybanki kockázatátvállalás időbeli (maximum 5 éves), illetve 2,5%-os portfóliószintű korlátja, azonban az MNB ezeket szükségesnek tartja saját kötelezettségvállalásának limitálása érdekében. Álláspontunk szerint ezek a korlátok relatíve alacsony szinten tartják a program költségeit úgy, hogy közben jelentős enyhítést jelentenek a potenciális ügyfelek számára.

P.: Mekkora maximális jegybanki éves költséggel számolnak a program miatt?
V. B.: A kockázatmegosztásból származó költség az 5 év alatt – végig 500 milliárd forintos fennálló állományt feltételezve – maximum 62,5 Mrd Ft lehet, ami hozzáadódik az NHP-ban eddig is költséget jelentő kamatkülönbözethez (alapkamat szorozva a fennálló állománnyal). Pontos előrejelzéssel nem tudunk szolgálni, mivel ez függ az állomány amortizációjától és a ténylegesen megvalósuló veszteségektől. Várakozásunk alapján a tényleges veszteség ennél kisebb lehet, mivel számos olyan vállalatot is fognak a bankok hitelezni az NHP+-ban, amelyekhez kapcsolódóan a várható veszteség éves szinten 3-4%, ebből adódóan a jegybank helytállása pedig csak 1,5-2% nagyságrendű, szemben a 2,5%-os felső korláttal.

P.: Van számszerűsített várakozásuk arra vonatkozóan, hogy az NHP+ mennyiben járulhat hozzá a magyar GDP-növekedéshez, és hogy mennyivel növeli a hitelezést ahhoz képest, ami a program nélkül lenne?
V. B.: Makrogazdasági szempontból az NHP+ konstrukció esetében nagyjából ugyanazok a csatornák érvényesülnek, mint a jelenlegi NHP-nál. A reálgazdasági hatás jelentős részben azon múlik, hogy mennyi a program addicionális hatása a hitelezésre. A hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékkal növelheti a GDP-t. Az NHP esetében közel 50 százalékos lehetett az addicionalitás.

Ha ugyanez érvényesül az NHP+ esetében is, akkor annak hatása akár 0,5 százalékos GDP-növekedés is lehet. Ehhez adódik még hozzá az NHP idei, hasonló nagyságrendű hatása.

P.: Az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e látható fordulatot hoznia az “NHP+”-nak a kkv-k hitelpiacára?
V. B.: Már az NHP is hozott látható fordulatot: megállította a vállalati hitelállomány csökkenő trendjét, ezzel sikerült kitörni a hitelezés és a kibocsátás között kialakult negatív spirálból. De való igaz, a tartósan és szignifikánsan pozitív növekedési ütemet a vállalati hitelezésben még nem sikerült elérni, ami pedig szükséges lenne egy robusztus gazdasági növekedéshez. Reményeink szerint az NHP folytatása, valamint az NHP+ biztosíthatja a hitelezés bővülését 2015-ben. Hosszabb távon pedig számítunk a piaci alapon történő hitelezés élénkülésére is.

P.: Van az NHP+-hoz hasonló, más országban működő példa?
V. B.: Az Európai Központi Bank az eszközfedezetű értékpapír-vásárlásokon (ABS) keresztül ugyanúgy vállalati hitelkockázatot vesz a mérlegébe. Megfelelő piac hiányában az MNB csak a bankokon keresztül tud hasonló hatást elérni, ezért az MNB továbbra is a bankszektoron keresztül, azzal együttműködve kívánja a hitelpiacot helyreállítani.

P.: Csökkenti-e a banki hitelezés tőkeigényét a jegybanki kockázatvállalás?
V. B.: Mivel az NHP+ esetében nincsen formális garanciavállalás, a programnak nincsen közvetlen hatása a bankok tőkehelyzetére sem.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/megtudtuk_a_reszleteket_az_mnb_uj_csodafegyvererol.1.211092.html

2014-ben magához tért a hazai ingatlanbefektetési piac

A JLL 2014 negyedik negyedéves Budapesti Ingatlanpiaci Körképe szerint a befektetési piac kiemelkedően aktív évet zárt tavaly, hiszen az ingatlanpiaci befektetések volumene közel 580 millió euró volt, ami a 2007 óta tapasztalt második legmagasabb éves volumen. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 450 millió euró volt.

Az irodapiac teljesítménye kimondottan kimagasló volt az év során, hiszen az üresedés az elmúlt 6 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, míg a bérbeadás rekord magasságot ért el. Ennek következtében az irodák voltak a  legnépszerűbb befektetési célpontok 2014 során az éves volumen 35%-át képviselve. A kiskereskedelmi ingatlanok részesedése a teljes volumenen belül 29%, az ipari ingatlanoké 13% volt, míg a maradék részt szállodák és újrahasznosítandó ingatlanok tették ki. 2014 negyedik negyedévében az ingatlanpiaci befektetések volumene nagyjából 77 millió euró volt. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 60 millió euró volt. A legjelentősebb tranzakciók iroda eladások voltak, miután két nagyobb, illetve két kisebb területű ingatlant értékesítettek. 

A JLL 2014-es évet összefoglaló regionális befektetési kutatása, a CEE Investment Market Pulse kiemeli, hogy Magyarországon az erősödő befektetői érdeklődés hátterében a javuló általános ingatlanpiaci környezet és a lengyel vagy cseh piacokhoz viszonyított kedvezőbb árazási feltételek állnak. A JLL felmérései szerint az elérhető legmagasabb hozam irodák esetében 7,30%, logisztikai ingatlanok tekintetében 9,25%, kiskereskedelmi ingatlanok esetén pedig 7,25% körül alakult a tavalyi év végén.

„2014 során a közép-kelet-európai régió ingatlanpiacai kiemelkedően teljesítettek és Magyarország sem volt kivétel e tekintetben. A régióban mért éves befektetési volumen 27 százalékkal haladta meg a 2013-ban rögzített értéket és közel 7,9 milliárd eurót ért el. Magyarországon éves szinten 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen, de fontos hozzátenni, hogy egy igen alacsony bázishoz képest, hiszen a 2013-as befektetési volumen nagyjából 320 millió euró volt”– fűzte hozzá Tuza Rita, a JLL piackutatási részlegének vezetője.

„Bár a nem prémium kategóriás kiskereskedelmi ingatlanok likviditására hátrányosan hathat a jogszabályi környezet változása, az irodák és ipari/logisztikai ingatlanok iránt jelentősen megerősödhet a befektetői érdeklődés. A folyamatban lévő ügyletek alapján azt látjuk, hogy felerősödött mind a helyi mind pedig a nemzetközi szereplők aktivitása és a finanszírozási kondíciók javulása eredményeképp a 2015-ös befektetési volumen jelentősen erősödni fog a hozamok csökkenése mellett. Előrejelzéseink szerint 2015-ben az éves befektetési volumen akár 30%-kal is meghaladhatja a 2014-es szintet és nagyjából 750 eurót érhet el” – nyilatkozta Benjamin Perez-Ellischewitz a JLL tőkepiaci részlegének vezetője.

A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/2014-ben-magahoz-tert-a-hazai-ingatlanbefektetesi-piac/128677

Párhuzamos hírek – az IndustriaHáz üdvözli az Opel új beruházását

részletek
Az IndustriaHáz sok sikert kíván az Opel beruházásához!

Az eredeti cikk

Fontos közlemény! Megkaptuk az építési engedélyt

részletek

A mai napon megérkezett az építési engedély a nagytarcsai 093/346 hrsz. ingatlanon építendő két, egyenként 8-8 műhelyet tartalmazó csarnokra. Jelük “G” és “H” lesz, a színkód lesz nagy kérdés…
Rövidesen kezdünk!

Régebbiek és egy új kép

részletek

Folyik a D csarnok alapozása – Egyed János egyenkabátban

Műhely nyersen, üresen, ablakok nélkül

Korábbi kép: műhely ipari padló ágyazatának előkészítése

IndustriaHáz egyenkabátok érkeztek

http://www.muhely.info/industriahaz-egyenkabatok-erkeztek/
A korábbi nagy sikerű narancssárga IndustriaHáz feliratú kabát sokaknak megtetszett (főleg a kollégáknak). Elkerülhetetlenné vált, hogy beruházzunk 10 ilyen kabátra, és a feliratozás után a számunkra fontos személyek részére elajándékozzuk azokat – természetesen magas intenzitású viselési kötelezettség vállalása mellett.

A képen jobbról balra: Zsóka László (a panelozásért felelős munkatársunk), Mikó Mónika (asszisztens), dr. Rozgonyi Balázs (ügyvéd), Egyed János (generálkivitelező), Egyedné Bodzási Andrea (generálkivitelező), Váczi Zoltán (acélszerkezet gyártása, egyben az IndustriaHáz vevője), Bártfai Zoltán (villanyszerelés, egyben az IndustriaHáz vevője), Theisz Gábor (Iramko Kft., az IndustriaHáz vevője) és Szabó Balázs az IndustriaHáz vezetője

Páncélból faház

Ha könnyűszerkezetes csarnokot kellene építenie, hova fordulna ihletért?

Részletek

Fotó: Profimedia

A Stuttgarti Egyetem kutatóinak érdeklődését az óceánfenéken élő lények, közülük is a tengerisünök Clypeasteroida rendjének homokdollár néven ismert képviselői keltették föl. A lapos testű állatkák mészvázának sokszög alakú lemezei, poligonjai éleik találkozása mentén apró kalcitnyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz. A struktúra rendkívüli teherbíró képességének köszönhető, hogy a tengerisün mészváza nem roppan össze a víz gigászi nyomása alatt.

Fotó: ICD/ITKE/IIGS Stuttgarti Egyetem, Roland Halbe

A homokdollár héjszerkezetét fogazott illesztésekkel rögzített furnérlemezekből igyekeztek reprodukálni a mérnökök, ám csak több év kísérletezés után jártak sikerrel. 2011-ben sikerült 6,5 milliméter vastag falemezekből félig nyitott pavilont építeniük. Idei, 125 négyzetméteres épületük már zárt, nincs támasztószerkezete, és csupán 5 milliméter vastag lemezek alkotják. A szuperkönnyű csarnok 243 lemezből áll, mindegyiket számítógép szabta egyedi formára, és mindet precíz robotok szabták ki alig három hét alatt. A lemezek nem kevesebb mint 7600 foggal kapaszkodnak egymásba. Mi több, vékony lemezeinek köszönhetően a 17 méter hosszú, 11 méter széles épülethez elég volt 12 köbméter bükkfa; ez az építési mód tehát igen takarékos. „Az építészeti tervezésben és a megvalósításban is megkerülhetetlen lesz a digitális technika. Az organikus építészet alapvetően nem formai kérdés; humán jellegét egyebek között éppen kézműves mivoltának köszönheti. Ugyanakkor, főként a kivitelezés fázisában, és jelenleg még leginkább a fejlett ipari országokban, kihasználja a robotika vívmányait” – állapítja meg Balogh Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék vezetője.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:http://www.ng.hu/Tudomany/2015/02/19/Pancelbol-fahaz

Itt az MNB újabb nagy dobása!

Az MNB új dobása

Az MNB a március 16-án elinduló nhp+ konstrukcióval a növekedési hitelprogramból (nhp) eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítja – jelentette be az MNB.

A változatlan feltételekkel folytatódó nhp 2015-re fennmaradó csaknem 500 milliárd forintos keretösszegén felül a monetáris tanács (MT) további 500 milliárd forintot különített el az új nhp+ konstrukcióra.

Az új konstrukcióban az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben kkv-hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. A monetáris politikai eszköztár részeként az nhp és az azzal párhuzamosan futó nhp+ segítségével a teljes kkv-hitelpiac működése helyreállhat, a monetáris transzmisszió hatékonysága nagymértékben javulhat.

Eddig nem jött össze a hitelezési fordulat

A növekedési hitelprogram meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, és ezen belül a kis- és középvállalati hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése 2013-ban megállt. Ugyanakkor tartós hitelezési fordulat még nem következett be; a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen hitelállomány-növekedés még nem indult el. A bankok kockázatvállalási magatartása nem változott, az nhp-n kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi, e szegmensben az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken a hitelállomány, annak ellenére, hogy az MNB jelentősen csökkentette az alapkamatot.

A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az nhp keretében, azon kívül pedig csak rövid futamidőn, indokolatlanul magas kamatok mellett kap hitelt, ami ebben a vállalati szegmensben a monetáris transzmisszió nem megfelelő működésére utal. Az MNB szükségesnek tartja e vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, amit a hitelprogram kibővítésével érhet el. Ez a cél úgy valósulhat meg, hogy a jegybank a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-hitelezési kockázatok egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől.

Ilyen lesz nhp+

Az MT mai ülésén az nhp+ elindítása mellett döntött. A jegybank e konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Ennek keretében a jegybanktól igénybe vett nulla százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kkv-k hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett.

Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel: a hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig.

Forrás: MNB

Az nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra nyújt ösztönzőt a bankoknak, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv hitelpiac legnagyobb részét kitevő közepes hitelképességű ügyfeleknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A jegybank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.

Az MNB likviditásnyújtásához kapcsolódó, időben és mennyiségében is korlátozott kockázatátvállalása egy átmeneti piaci torzulást, a monetáris transzmisszió kockázatvállalási csatornájának nem megfelelő működését – azaz a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet ellenére korlátozott kockázatvállalási hajlandóságot – hivatott kiküszöbölni. Az MNB számára rendelkezésre álló monetáris politikai eszköztárban ennek jelenleg az egyetlen kivitelezhető módja – a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan – a hitelintézetektől a hitelezési kockázatok részleges, korlátozott átvállalása. Mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll – a kkv-hitelek csomagban történő értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nem adottak a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az NHP+ révén, a hitelintézetek közvetítésével próbál meg enyhíteni a kkv-hitelpiac zavarain.

A 2015 végéig tartó nhp és nhp+ a jegybank átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv hitelpiac torzulásait korrigálja. 2016 elejétől a kkv-hitelezés fokozatosan a helyreállított piaci alapokra helyeződhet vissza.

A jegybank a közeljövőben egyeztet a pénzügyi szektor és az üzleti szféra képviselőivel, és a konzultációk során kapott észrevételeket is figyelembe véve alakítja ki a március 16-án induló új konstrukció részletszabályait.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_mnb_ujabb_nagy_dobasa.593715.html

Erőre kapott a vidék az ipari ingatlanpiacon (a Piac&Profit cikke)

IndustriaHáz - 6,4%

Közel 5.8 millió négyzetméternyi modern ipari csarnok található Magyarországon a CBRE „Magyarország ipari desztinációi” című új jelentése alapján. Ennek az állománynak a közel két harmada az elmúlt tíz évben épült.

Habár az utóbbi években a fejlesztések súlypontja egyértelműen a fővároson kívülre került, a közép-magyarországi régió túlsúlya még így is jelentős. Az elmúlt öt évben csak minden tizedik négyzetméter raktár épült spekulatív alapon, a fejlesztések 90%-a már a felhasználó ismeretében, annak igényei szerint indult el. Ingatlanpiacilag még mindig a nyugati megyék dominálnak, azonban az M3-M30 autópályák vonalában új részpiac született 2014-ben a Miskolcon és Nyíregyházán átadott termelő beruházások révén.

„A fejlesztési piac Budapesten 2011-ben összezuhant, és évek óta minimális a változás, míg a vidéki piac látványosan erőre kapott, és egyre meghatározóbb szerepet játszik a hazai ingatlantérképen.” – összegezte a helyzetet Baka Gergely, a CBRE ipariingatlan-ügynökségi vezetője. „A válság óta megváltozott az ipari ingatlanpiac dinamikája. Amíg a főváros régiójában kb. 160.000 m2 fejlesztés történt négy év alatt, Kelet-Magyarországon csak idén több, mint 230.000 m2-rel növekedett az ipari ingatlanállomány.”
Megjegyzés: az IndustriaHáz az elmúlt négy évben 10.200 nm-t adott át, ez a hivatkozott 160.000 nm-nek 6,4%-a.

Már nem a Duna a választóvonal
Az ipari ingatlanpiac történetében 2014-ben először több ingatlant fejlesztettek Kelet-Magyarországon, mint a nyugati országrészben, ami fontos változásra mutat rá. Az autópálya-kapcsolat megteremtése és a nagyobb támogatás-intenzitás lehetőséget teremtenek arra, hogy egyre több ipari beruházó telepedjen a munkaerőben gazdagabb északkeleti országrészbe (Miskolc, Nyíregyháza). Budapest továbbra is az ország első számú logisztikai központja, és ezt a szerepét nem is fenyegeti egyetlen másik nagyváros sem a főváros központi elhelyezkedése és a fejlett magyar autópálya-hálózat miatt. Azonban míg a 2000-es években az ipari ingatlanok iránti igényt a logisztika hajtotta, ma az autóipari és elektronikai beszállítók mozgása hajtja az ipari ingatlanpiacot.

Közel másfélszeresére nőtt a kereslet a budapesti irodapiacon az idei első kilenc hónapban, a legnagyobb mértékben a külső pesti kerületekben bővült a kiadott irodaterület. A külsőbb városrészek – így például az úgynevezett reptéri folyosó – népszerűbbé válása a belvárosi kínálat szűkülésének is köszönhető, valamint annak, hogy itt a legmagasabb minőséget kínáló irodaházak bérleti díja is igen kedvező.
„Felmérésünk alapján kiderült, hogy az országban nem a Duna az igazi választóvonal. Kialakult egy észak-dél típusú szakadék: a Szombathely-Kecskemét-Debrecen vonaltól délre egyelőre csak elemi formában létezik az ipari ingatlanpiac.” – mutatott rá Borbély Gábor, a CBRE elemzési és tanácsadási vezetője. „Habár az északi megyék erősebb ipari tradíciókkal rendelkeznek, a jövőben érdemes dél felé is figyelni: Szeged például stratégiai jelentőséggel bír a schengeni övezet délkeleti határán, Belgrád felé már létező, Bukarest felé pedig épülő autópálya-kapcsolattal. A jövőben ipari ingatlan szempontból is fel fog értékelődni a szerb-román-magyar hármashatár térsége.”

Üresből a legtöbbet a fővárosban találni
Felhasználói oldalról is lényeges eltérések vannak az ország különböző ipari gócpontjai között. Míg Nyugat-Magyarországon az autóipari beszállítók részesedése az ipari ingatlanállományban 37%, ez keleten alig 18%, bár dinamikusan növekszik. A 3PL logisztika nagyobb keresletet támaszt a kelet-magyarországi részpiacokon (13%), mint nyugaton (10%), a saját célú raktározás esetén viszont fordított a kép (5% és 7%).

Üres ingatlanból még mindig a főváros térségében van a legtöbb: 450.000 m2 azonnal beköltözhető modern raktárterület vár bérbeadásra vagy értékesítésre a piacon. Ezzel a volumennel egyetlen másik lokáció sem tud versenyezni. A legnagyobb üres kínálat a Tatabánya-Komárom (M1) részpiacon található (140.000 m2), illetve az üresedés még a Nyíregyháza-Miskolc (M3-M30) térségben számottevő (60.000 m2). A legiparosodottabb Győr (M1), a feltörekvő Kecskemét (M5) vagy Hatvan (M3) esetében nagyobb bérlői igény jelenleg további fejlesztés nélkül nem kielégíthető.

“Árazás tekintetében érthető módon az üresen álló raktárak mennyisége határozza meg az adott piacon jellemző kínálati árakat.” – magyarázta Baka Gergely. „Természetesen részpiaconként lehetnek különbségek, de összességében elmondható, hogy a főváros környékén lévő raktárakban olcsóbban lehet raktárt bérelni, mint a vidéki nagyvárosokban. Míg a főváros környékén a tipikus kínálati ár 2.75-4.00 euró között mozog havonta négyzetméterenként, a vidéki nagyvárosokban inkább 3.40-4.20 euró között van ez a sáv.”

A hazai bérleti díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, nem véletlen, hogy a fejlesztők spekulatív alapon nem indítanak beruházásokat. Azonban ha egy bérlő 7-10 évre el tudja magát kötelezni, és ennél az árszintnél 8-10%-kal többet tud fizetni, akkor már megéri a fejlesztőknek a felhasználó igényei szerinti csarnokot építeni. Erre egyre több példa látható.

A cikk az alábbi helyen jelent meg: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/piac/erore-kapott-a-videk-az-ipari-ingatlanpiacon/