Párhuzamos hírek – az IndustriaHáz üdvözli az Opel új beruházását

részletek
Az IndustriaHáz sok sikert kíván az Opel beruházásához!

Az eredeti cikk

Fontos közlemény! Megkaptuk az építési engedélyt

részletek

A mai napon megérkezett az építési engedély a nagytarcsai 093/346 hrsz. ingatlanon építendő két, egyenként 8-8 műhelyet tartalmazó csarnokra. Jelük “G” és “H” lesz, a színkód lesz nagy kérdés…
Rövidesen kezdünk!

Régebbiek és egy új kép

részletek

Folyik a D csarnok alapozása – Egyed János egyenkabátban

Műhely nyersen, üresen, ablakok nélkül

Korábbi kép: műhely ipari padló ágyazatának előkészítése

IndustriaHáz egyenkabátok érkeztek

http://www.muhely.info/industriahaz-egyenkabatok-erkeztek/
A korábbi nagy sikerű narancssárga IndustriaHáz feliratú kabát sokaknak megtetszett (főleg a kollégáknak). Elkerülhetetlenné vált, hogy beruházzunk 10 ilyen kabátra, és a feliratozás után a számunkra fontos személyek részére elajándékozzuk azokat – természetesen magas intenzitású viselési kötelezettség vállalása mellett.

A képen jobbról balra: Zsóka László (a panelozásért felelős munkatársunk), Mikó Mónika (asszisztens), dr. Rozgonyi Balázs (ügyvéd), Egyed János (generálkivitelező), Egyedné Bodzási Andrea (generálkivitelező), Váczi Zoltán (acélszerkezet gyártása, egyben az IndustriaHáz vevője), Bártfai Zoltán (villanyszerelés, egyben az IndustriaHáz vevője), Theisz Gábor (Iramko Kft., az IndustriaHáz vevője) és Szabó Balázs az IndustriaHáz vezetője

Páncélból faház

Ha könnyűszerkezetes csarnokot kellene építenie, hova fordulna ihletért?

Részletek

Fotó: Profimedia

A Stuttgarti Egyetem kutatóinak érdeklődését az óceánfenéken élő lények, közülük is a tengerisünök Clypeasteroida rendjének homokdollár néven ismert képviselői keltették föl. A lapos testű állatkák mészvázának sokszög alakú lemezei, poligonjai éleik találkozása mentén apró kalcitnyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz. A struktúra rendkívüli teherbíró képességének köszönhető, hogy a tengerisün mészváza nem roppan össze a víz gigászi nyomása alatt.

Fotó: ICD/ITKE/IIGS Stuttgarti Egyetem, Roland Halbe

A homokdollár héjszerkezetét fogazott illesztésekkel rögzített furnérlemezekből igyekeztek reprodukálni a mérnökök, ám csak több év kísérletezés után jártak sikerrel. 2011-ben sikerült 6,5 milliméter vastag falemezekből félig nyitott pavilont építeniük. Idei, 125 négyzetméteres épületük már zárt, nincs támasztószerkezete, és csupán 5 milliméter vastag lemezek alkotják. A szuperkönnyű csarnok 243 lemezből áll, mindegyiket számítógép szabta egyedi formára, és mindet precíz robotok szabták ki alig három hét alatt. A lemezek nem kevesebb mint 7600 foggal kapaszkodnak egymásba. Mi több, vékony lemezeinek köszönhetően a 17 méter hosszú, 11 méter széles épülethez elég volt 12 köbméter bükkfa; ez az építési mód tehát igen takarékos. „Az építészeti tervezésben és a megvalósításban is megkerülhetetlen lesz a digitális technika. Az organikus építészet alapvetően nem formai kérdés; humán jellegét egyebek között éppen kézműves mivoltának köszönheti. Ugyanakkor, főként a kivitelezés fázisában, és jelenleg még leginkább a fejlett ipari országokban, kihasználja a robotika vívmányait” – állapítja meg Balogh Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék vezetője.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:http://www.ng.hu/Tudomany/2015/02/19/Pancelbol-fahaz

Itt az MNB újabb nagy dobása!

Az MNB új dobása

Az MNB a március 16-án elinduló nhp+ konstrukcióval a növekedési hitelprogramból (nhp) eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítja – jelentette be az MNB.

A változatlan feltételekkel folytatódó nhp 2015-re fennmaradó csaknem 500 milliárd forintos keretösszegén felül a monetáris tanács (MT) további 500 milliárd forintot különített el az új nhp+ konstrukcióra.

Az új konstrukcióban az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben kkv-hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. A monetáris politikai eszköztár részeként az nhp és az azzal párhuzamosan futó nhp+ segítségével a teljes kkv-hitelpiac működése helyreállhat, a monetáris transzmisszió hatékonysága nagymértékben javulhat.

Eddig nem jött össze a hitelezési fordulat

A növekedési hitelprogram meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, és ezen belül a kis- és középvállalati hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése 2013-ban megállt. Ugyanakkor tartós hitelezési fordulat még nem következett be; a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen hitelállomány-növekedés még nem indult el. A bankok kockázatvállalási magatartása nem változott, az nhp-n kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi, e szegmensben az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken a hitelállomány, annak ellenére, hogy az MNB jelentősen csökkentette az alapkamatot.

A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az nhp keretében, azon kívül pedig csak rövid futamidőn, indokolatlanul magas kamatok mellett kap hitelt, ami ebben a vállalati szegmensben a monetáris transzmisszió nem megfelelő működésére utal. Az MNB szükségesnek tartja e vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, amit a hitelprogram kibővítésével érhet el. Ez a cél úgy valósulhat meg, hogy a jegybank a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-hitelezési kockázatok egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől.

Ilyen lesz nhp+

Az MT mai ülésén az nhp+ elindítása mellett döntött. A jegybank e konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Ennek keretében a jegybanktól igénybe vett nulla százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kkv-k hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett.

Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel: a hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig.

Forrás: MNB

Az nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra nyújt ösztönzőt a bankoknak, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv hitelpiac legnagyobb részét kitevő közepes hitelképességű ügyfeleknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A jegybank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.

Az MNB likviditásnyújtásához kapcsolódó, időben és mennyiségében is korlátozott kockázatátvállalása egy átmeneti piaci torzulást, a monetáris transzmisszió kockázatvállalási csatornájának nem megfelelő működését – azaz a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet ellenére korlátozott kockázatvállalási hajlandóságot – hivatott kiküszöbölni. Az MNB számára rendelkezésre álló monetáris politikai eszköztárban ennek jelenleg az egyetlen kivitelezhető módja – a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan – a hitelintézetektől a hitelezési kockázatok részleges, korlátozott átvállalása. Mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll – a kkv-hitelek csomagban történő értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nem adottak a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az NHP+ révén, a hitelintézetek közvetítésével próbál meg enyhíteni a kkv-hitelpiac zavarain.

A 2015 végéig tartó nhp és nhp+ a jegybank átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv hitelpiac torzulásait korrigálja. 2016 elejétől a kkv-hitelezés fokozatosan a helyreállított piaci alapokra helyeződhet vissza.

A jegybank a közeljövőben egyeztet a pénzügyi szektor és az üzleti szféra képviselőivel, és a konzultációk során kapott észrevételeket is figyelembe véve alakítja ki a március 16-án induló új konstrukció részletszabályait.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_mnb_ujabb_nagy_dobasa.593715.html

Erőre kapott a vidék az ipari ingatlanpiacon (a Piac&Profit cikke)

IndustriaHáz - 6,4%

Közel 5.8 millió négyzetméternyi modern ipari csarnok található Magyarországon a CBRE „Magyarország ipari desztinációi” című új jelentése alapján. Ennek az állománynak a közel két harmada az elmúlt tíz évben épült.

Habár az utóbbi években a fejlesztések súlypontja egyértelműen a fővároson kívülre került, a közép-magyarországi régió túlsúlya még így is jelentős. Az elmúlt öt évben csak minden tizedik négyzetméter raktár épült spekulatív alapon, a fejlesztések 90%-a már a felhasználó ismeretében, annak igényei szerint indult el. Ingatlanpiacilag még mindig a nyugati megyék dominálnak, azonban az M3-M30 autópályák vonalában új részpiac született 2014-ben a Miskolcon és Nyíregyházán átadott termelő beruházások révén.

„A fejlesztési piac Budapesten 2011-ben összezuhant, és évek óta minimális a változás, míg a vidéki piac látványosan erőre kapott, és egyre meghatározóbb szerepet játszik a hazai ingatlantérképen.” – összegezte a helyzetet Baka Gergely, a CBRE ipariingatlan-ügynökségi vezetője. „A válság óta megváltozott az ipari ingatlanpiac dinamikája. Amíg a főváros régiójában kb. 160.000 m2 fejlesztés történt négy év alatt, Kelet-Magyarországon csak idén több, mint 230.000 m2-rel növekedett az ipari ingatlanállomány.”
Megjegyzés: az IndustriaHáz az elmúlt négy évben 10.200 nm-t adott át, ez a hivatkozott 160.000 nm-nek 6,4%-a.

Már nem a Duna a választóvonal
Az ipari ingatlanpiac történetében 2014-ben először több ingatlant fejlesztettek Kelet-Magyarországon, mint a nyugati országrészben, ami fontos változásra mutat rá. Az autópálya-kapcsolat megteremtése és a nagyobb támogatás-intenzitás lehetőséget teremtenek arra, hogy egyre több ipari beruházó telepedjen a munkaerőben gazdagabb északkeleti országrészbe (Miskolc, Nyíregyháza). Budapest továbbra is az ország első számú logisztikai központja, és ezt a szerepét nem is fenyegeti egyetlen másik nagyváros sem a főváros központi elhelyezkedése és a fejlett magyar autópálya-hálózat miatt. Azonban míg a 2000-es években az ipari ingatlanok iránti igényt a logisztika hajtotta, ma az autóipari és elektronikai beszállítók mozgása hajtja az ipari ingatlanpiacot.

Közel másfélszeresére nőtt a kereslet a budapesti irodapiacon az idei első kilenc hónapban, a legnagyobb mértékben a külső pesti kerületekben bővült a kiadott irodaterület. A külsőbb városrészek – így például az úgynevezett reptéri folyosó – népszerűbbé válása a belvárosi kínálat szűkülésének is köszönhető, valamint annak, hogy itt a legmagasabb minőséget kínáló irodaházak bérleti díja is igen kedvező.
„Felmérésünk alapján kiderült, hogy az országban nem a Duna az igazi választóvonal. Kialakult egy észak-dél típusú szakadék: a Szombathely-Kecskemét-Debrecen vonaltól délre egyelőre csak elemi formában létezik az ipari ingatlanpiac.” – mutatott rá Borbély Gábor, a CBRE elemzési és tanácsadási vezetője. „Habár az északi megyék erősebb ipari tradíciókkal rendelkeznek, a jövőben érdemes dél felé is figyelni: Szeged például stratégiai jelentőséggel bír a schengeni övezet délkeleti határán, Belgrád felé már létező, Bukarest felé pedig épülő autópálya-kapcsolattal. A jövőben ipari ingatlan szempontból is fel fog értékelődni a szerb-román-magyar hármashatár térsége.”

Üresből a legtöbbet a fővárosban találni
Felhasználói oldalról is lényeges eltérések vannak az ország különböző ipari gócpontjai között. Míg Nyugat-Magyarországon az autóipari beszállítók részesedése az ipari ingatlanállományban 37%, ez keleten alig 18%, bár dinamikusan növekszik. A 3PL logisztika nagyobb keresletet támaszt a kelet-magyarországi részpiacokon (13%), mint nyugaton (10%), a saját célú raktározás esetén viszont fordított a kép (5% és 7%).

Üres ingatlanból még mindig a főváros térségében van a legtöbb: 450.000 m2 azonnal beköltözhető modern raktárterület vár bérbeadásra vagy értékesítésre a piacon. Ezzel a volumennel egyetlen másik lokáció sem tud versenyezni. A legnagyobb üres kínálat a Tatabánya-Komárom (M1) részpiacon található (140.000 m2), illetve az üresedés még a Nyíregyháza-Miskolc (M3-M30) térségben számottevő (60.000 m2). A legiparosodottabb Győr (M1), a feltörekvő Kecskemét (M5) vagy Hatvan (M3) esetében nagyobb bérlői igény jelenleg további fejlesztés nélkül nem kielégíthető.

“Árazás tekintetében érthető módon az üresen álló raktárak mennyisége határozza meg az adott piacon jellemző kínálati árakat.” – magyarázta Baka Gergely. „Természetesen részpiaconként lehetnek különbségek, de összességében elmondható, hogy a főváros környékén lévő raktárakban olcsóbban lehet raktárt bérelni, mint a vidéki nagyvárosokban. Míg a főváros környékén a tipikus kínálati ár 2.75-4.00 euró között mozog havonta négyzetméterenként, a vidéki nagyvárosokban inkább 3.40-4.20 euró között van ez a sáv.”

A hazai bérleti díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, nem véletlen, hogy a fejlesztők spekulatív alapon nem indítanak beruházásokat. Azonban ha egy bérlő 7-10 évre el tudja magát kötelezni, és ennél az árszintnél 8-10%-kal többet tud fizetni, akkor már megéri a fejlesztőknek a felhasználó igényei szerinti csarnokot építeni. Erre egyre több példa látható.

A cikk az alábbi helyen jelent meg: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/piac/erore-kapott-a-videk-az-ipari-ingatlanpiacon/

Eldőlt: márciusban indul a pályázati nagyüzem

A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus első felhívásai a tervek szerint márciusban jelennek meg - többek között ezt a sokak által várt dátumot jelentette be a pénteki pozitív brüsszeli fejlemény után mai sajtótájékoztatóján Vitályos Eszter.

Így jutunk el a pályázatok meghirdetéséig

A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a pályázati felhívások indulásának előfeltétele, hogy monitoring bizottságok alakuljanak. Ezeket a szaktárcáknál működő irányító hatóságok állítják fel, elnöküket pedig a miniszterelnök nevezi ki. Ezek a bizottságok tárgyalják meg a felhívásokat, és a döntések alapján kialakuló idei egész éves pályázati menetrend az ún. éves fejlesztési keretekből derül majd ki.

Vitályos jelzése szerint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programnál (IKOP), valamint a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programnál már megtörtént a jóváhagyás.

Amint megírtuk: pénteken az Európai Bizottság jóváhagyott öt magyar Operatív Programot a korábban már jóváhagyott első program mellett (Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program). Vitályos forintban kifejezve emelte ki az egyes OP-k keretösszegét, amelyek együttes összege mintegy 6700 milliárd forint. A friss brüsszeli döntés szerint: 

a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot 2733 milliárd forint összeggel,

a Terület- és Településfejlesztési OP-t 1231 milliárd forintos,

a Versenyképes Közép-Magyarország OP-t 288 milliárd forintos,

az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot 1215 milliárd forintos összeggel,

valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot csaknem 1200 milliárd forint támogatási összeggel hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Mi újság a többi négy programmal?

A többi programról szólva Vitályos Eszter elmondta: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal (EFOP) kapcsolatban még nem érkezett meg a hivatalos jóváhagyás, a Közigazgatás Fejlesztési Operatív Programmal (KÖFOP) kapcsolatban pedig újabb egyeztetési folyamat indul Magyarország és a Bizottság szakértői között, ami március közepén zárulhat le.

A szintén benyújtott Vidékfejlesztési Programhoz (VP) a bizottsági válaszok visszaérkeztek, ezeket már elkezdték feldolgozni a Miniszterelnökségen - tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár elmondta: a végrehajtás új szervezeti modellben fog történni, amelynek keretében szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak, de a források felhasználása könnyebb lesz.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:  teljes cikk a portfolio.hu-ról

Itt a nagy hír! Jöjjenek az uniós milliárdok! (a portfolio.hu cikke)

Jöjjenek az uniós milliárdok!

Az öt, talán legtöbbek által várt magyar Operatív Program (OP) támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság, amelyek keretösszege 18,7 milliárd eurót tesz ki, így a hatalmas forráskeret immár hivatalosan is Magyarország rendelkezésére áll. A brüsszeli zöld jelzés ismeretében végre már a közös uniós kassza kockázatára kezdheti el meghirdetni a kormány a különböző (gazdaságfejlesztési) pályázatokat.

Az eredeti cikk “dőlhetnek” szóval jelent meg, szerintünk ne dőljenek, jöjjenek. (IndustriaHáz)

A VEKOP-ról néhány jellemző
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból nyújtott 464 millió eurós támogatást és a nemzeti társfinanszírozást figyelembe véve összesen 927 millió eurós összköltségvetéssel rendelkezik, a kedvezményezett régió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését segíti elő.
A beruházások elsősorban a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklését, továbbá a kutatási kapacitás és a kkv-k versenyképességének és energiahatékonyságának növelését célozzák majd – mindezt a munkahelyteremtés és a hátrányos helyzetű városi területek új életre keltése jegyében.

A VEKOP néhány várható hatása
107 200 m2 zöldterületet alakítanak ki vagy újítanak meg a városi területeken;
Több mint 30 ezer tonna szén-dioxidnak megfelelő mértékben csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása;
4500 gyermekjóléti létesítményt (bölcsődét és óvodát) hoznak létre vagy fejlesztenek tovább; valamint
25 300 munkavállaló vehet részt képzési programokban.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/itt_a_nagy_hir_dolhetnek_az_unios_milliardok.210205.html