Újabb információ támogatásokkal kapcsolatban

A legutóbbi hírünk a kiírni tervezett pályázatokkal kapcsolatban az alábbi képeken elérhető. Számos közülük alkalmazható lesz ügyfeleink számára is, tehát érdemes végignézni a listát. Kérdés esetén kérem keressék Laczkó Csaba urat (ECP Consulting, 06 20 4553380), aki az IndustriaHáznak és ügyfeleinknek közel félmilliárd forint értékű támogatás megszerzését menedzselte (pályázat kiválasztásától és az előminősítéstől kezdődően a pályázatíráson át a lehívás ügyintézéséig)

http://www.muhely.info/keptalalat-a-google-muhely-m0-keresesre/

Google képtalálat: Műhely M0

Az első 5-ben nem vagyunk :-(, de az 5-25. találatból 13 kép az IndustriaHázat mutatja.
Nyomulunk. 

"Jól csináljuk, csak nagyon lassan". 

Pest megye fejlesztéséről 2014-2020

Pest megye fejlesztéséről 2014-2020

Sokszor felmerül kérdésként ügyfeleink részéről: lesz-e Pest megyében támogatás? (Tavalyi még az a hír járta: nem lesz, mivel a Közép-Magyarországi régió fejlettebb mint az EU átlaga.)

Az itt (Pest megye fejlesztéséről 2014-2020) elérhető diasor szerint lesz támogatás, ráadásul a mikro- és kisvállalatok részére a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) 55% maximális támogatási intenzitást enged. A legfontosabb információk két három képben:

 És utóbbi még egyszer, pirossal a lényeg:

 Hajrá Nagytarcsa, hajrá Közép-Magyarország!

Az ingatlan befektetések a csúcsra törnek

Az ingatlan befektetések a csúcsra törnek

2014-ben 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen az ingatlanpiacon hazánkban, a befektetések összege közel 580 millió euró volt. A trend az idén is tovább folytatódhat, a csökkenő hozamszintek mellett további 30 százalékkal bővülhet az idei befektetések volumene, és elérheti a 750 millió eurót – derül ki a JLL legfrissebb Budapesti Ingatlanpiaci Körképéből.

Tavaly a befektetési piac kiemelkedően aktív évet zárt a JLL kutatása szerint. 2014-ben az ingatlanpiaci befektetések volumene közel 580 millió euró volt, ami a 2007 óta tapasztalt második legmagasabb éves volumen. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 450 millió euró volt.

Az irodapiac teljesítménye kimondottan kimagasló volt az év során, hiszen az üresedés az elmúlt 6 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, míg a bérbeadás rekord magasságot ért el. Ennek következtében az irodák voltak a legnépszerűbb befektetési célpontok 2014 soránaz éves volumen 35%-át képviselve. A kiskereskedelmi ingatlanok részesedése a teljes volumenen belül 29%, az ipari ingatlanoké 13% volt, míg a maradék részt szállodák és újrahasznosítandó ingatlanok tették ki.

2014 negyedik negyedévében az ingatlanpiaci befektetések volumene nagyjából 77 millió euró volt. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 60 millió euró volt. A legjelentősebb tranzakciók iroda eladások voltak, miután két nagyobb illetve két kisebb területű ingatlant értékesítettek.

A JLL 2014-es évet összefoglaló regionális befektetési kutatása, a CEE Investment Market Pulse kiemeli, hogy Magyarországon az erősödő befektetői érdeklődés hátterében a javuló általános ingatlanpiaci környezet és a lengyel vagy cseh piacokhoz viszonyított kedvezőbb árazási feltételek állnak. A JLL felmérései szerint a hozam irodák esetében 7,30%, logisztikai ingatlanok tekintetében 9,25%, kiskereskedelmi ingatlanok esetén pedig 7,25% körül alakult a tavalyi év végén.

“2014 során a közép-kelet-európai régió ingatlanpiacai kiemelkedően teljesítettek és Magyarország sem volt kivétel e tekintetben. A régióban mért éves befektetési volumen 27 százalékkal haladta meg a 2013-ban rögzített értéket és közel 7,9 milliárd eurót ért el.Magyarországon éves szinten 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen, de fontos hozzátenni, hogy egy igen alacsony bázishoz képest, hiszen a 2013-as befektetési volumen nagyjából 320 millió euró volt.”- fűzte hozzá Tuza Rita, a JLL piackutatási részlegének vezetője.

“Bár a nem prémium kategóriás kiskereskedelmi ingatlanok likviditására hátrányosan hathat a jogszabályi környezet változása, az irodák és ipari/logisztikai ingatlanok iránt jelentősen megerősödhet a befektetői érdeklődés. A folyamatban lévő ügyletek alapján azt látjuk, hogy felerősödött mind a helyi mind pedig a nemzetközi szereplők aktivitása és a finanszírozási kondíciók javulása eredményeképp a 2015-ös befektetési volumen jelentősen erősödni fog a hozamok csökkenése mellett. Előrejelzéseink szerint 2015-ben az éves befektetési volumen akár 30%-kal is meghaladhatja a 2014-es szintet és nagyjából 750 millió eurót érhet el.”-nyilatkozta Benjamin Perez-Ellischewitz a JLL tőkepiaci részlegének vezetője.

Forrás: Portfolio.hu

Megtudtuk a részleteket az MNB új csodafegyveréről: NHP+

Új NHP+!

(portfolio.hu)

Március 16-án, azaz jövő hétfőn elindul az NHP+, a jegybank kiterjesztett Növekedési Hitelprogramja. Az NHP+ az eredeti programból eddig kiszorult, magasabb kockázatú kkv-k számára teremt a piacinál kedvezőbb feltételeket hitel felvételére. Egy kkv maximum 500 millió forintot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70%-nak beruházási hitelnek (ideértve a lízinget is) kell lennie. Azaz forgóeszköz-finanszírozásra – ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is – csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs – árulta el Vonnák Balázs, az MNB igazgatója a Portfolio-nak. Azt is megtudtuk, mit vár a jegybank az új programtól, mekkora költségekkel számolnak és hogyan hitelezhetnek az NHP+-ban a bankok.

Portfolio: Alapvetően miért van szükség az NHP+-ra?
Vonnák Balázs: Az NHP megállította a vállalati hitelezés éveken át tartó visszaesését, azonban a gazdasági növekedés tartóssá válásához szükség lenne a hitelezés bővülésére is. A jelenlegi hitelprogramból a kkv-k egy viszonylag széles köre kiszorul, ezért vagy egyáltalán nem, vagy csak a jóval kedvezőtlenebb piaci kondíciók mellett jut hitelhez. Az NHP+ konstrukcióval tágabbra szeretnénk nyitni az NHP kapuit, hogy még több kkv jusson növekedési hitelhez. Várakozásunk szerint ezzel a bővítéssel elsősorban a közepesen kockázatos vállalkozásokat lehet bevonni a programba.

Az NHP+ lényege
Március közepétől év végéig azok a kkv-k is kaphatnak a legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitelből, amelyek eddig nem. Ezt úgy éri el az MNB, hogy a bankok hitelezési veszteségét 50%-ban átvállalja, csökkentve ezzel a bank által felszámított kamatszintet. Ez azonban nem általános garancia: csak az így kihelyezett hitelportfólió 2,5%-ának erejéig, leg-feljebb 5 évre szól a kockázatvállalás. A jegybank az NHP felhasználásának mértékéhez köti az egyes bankoknál az NHP+ keretében felhasználható keretösszeget. Főként új beruházási hitelként lehet felhasználni a forrást.

P.: Mikor indul el az NHP+? Megvan a pontos időpont?
V. B.: A konstrukció március 16-án indul. A bankoknak feltehetően 1-2 hónapra szükségük lesz termékeik, limitjeik, szabályzataik kialakításához, módosításához.

P.: Miről egyeztek meg eddig a konzultációk során a bankokkal?
V. B.: A bankokkal folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy olyan konstrukciót alakítsunk ki, amellyel a saját céljainkat el tudjuk érni, de a hitelintézetek üzleti gyakorlatával is összhangban van, azaz a kivitelezés nem ró ésszerűtlen mértékű adminisztrációs terhet rájuk. A bankokkal történő konzultációk a program minden paraméterére kiterjedtek, azonban értelemszerűen a kockázatátvállalással kapcsolatos részletek kerültek előtérbe, mivel ez új elemet jelent.

Az MNB az összes NHP-ban részt vevő bank kockázatkezelőjét meghívta egy személyes tájékoztató elő-adásra, továbbá az üzleti paraméterek és a veszteségtérítés terén tisztázandó kérdésekről szeminárium keretében egyeztetett 10 bank szakértőivel, majd ezt követően 5 bank illetékes munkatársaival bilaterálisan. Az egyeztetések alapján kialakított részletszabályokat az MNB a múlt pénteken ismertette az összes partnerbankkal, a héten pedig elküldi részükre a terméktájékoztató tervezetét véleményezésre. A végleges feltételeket március 16-án publikáljuk.

Arról már döntés született, hogy egy kkv maximum 500 M Ft-ot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70%-nak beruházási hitelnek (ideértve a lízinget is) kell lennie, azaz forgóeszköz-finanszírozásra – ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is- csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs.

P.: Miért venné igénybe az NHP-t ezután egy bank, ha az NHP+-ban láthatólag kedvezőbb feltételekkel hitelezhet?
V. B.: Az NHP+ keretösszege leosztásra kerül a bankok közt, ami egyrészt lehetővé teszi számukra az optimális allokációt időnyomás nélkül, másrészt viszont korlátot is jelent.
Így alapvetően az lesz a bank érdeke, hogy NHP-ból hitelezze a kevésbé kockázatos vállalatokat, az NHP+-ból pedig a kockázatosabbakat. Ebbe az irányba tereli őket az a beépített ösztönző is, miszerint 1 egységnyi hitelt kell kihelyezni az NHP-ban ahhoz, hogy az NHP+-ban 2 egységnyi hitelt nyújthasson a bank.

P.: Hogyan fogadták a bankok az NHP+ programot? Mit szerettek volna még elérni, amiben a jegybank nem engedett végül?
V. B.: A kereskedelmi bankok nagy érdeklődéssel fogadták a programot, és pozitívan állnak az új lehető-séghez. Fogalmazhatunk úgy, hogy ők is meglátták benne a fantáziát. Amin ők szívesen lazítanának, az a jegybanki kockázatátvállalás időbeli (maximum 5 éves), illetve 2,5%-os portfóliószintű korlátja, azonban az MNB ezeket szükségesnek tartja saját kötelezettségvállalásának limitálása érdekében. Álláspontunk szerint ezek a korlátok relatíve alacsony szinten tartják a program költségeit úgy, hogy közben jelentős enyhítést jelentenek a potenciális ügyfelek számára.

P.: Mekkora maximális jegybanki éves költséggel számolnak a program miatt?
V. B.: A kockázatmegosztásból származó költség az 5 év alatt – végig 500 milliárd forintos fennálló állományt feltételezve – maximum 62,5 Mrd Ft lehet, ami hozzáadódik az NHP-ban eddig is költséget jelentő kamatkülönbözethez (alapkamat szorozva a fennálló állománnyal). Pontos előrejelzéssel nem tudunk szolgálni, mivel ez függ az állomány amortizációjától és a ténylegesen megvalósuló veszteségektől. Várakozásunk alapján a tényleges veszteség ennél kisebb lehet, mivel számos olyan vállalatot is fognak a bankok hitelezni az NHP+-ban, amelyekhez kapcsolódóan a várható veszteség éves szinten 3-4%, ebből adódóan a jegybank helytállása pedig csak 1,5-2% nagyságrendű, szemben a 2,5%-os felső korláttal.

P.: Van számszerűsített várakozásuk arra vonatkozóan, hogy az NHP+ mennyiben járulhat hozzá a magyar GDP-növekedéshez, és hogy mennyivel növeli a hitelezést ahhoz képest, ami a program nélkül lenne?
V. B.: Makrogazdasági szempontból az NHP+ konstrukció esetében nagyjából ugyanazok a csatornák érvényesülnek, mint a jelenlegi NHP-nál. A reálgazdasági hatás jelentős részben azon múlik, hogy mennyi a program addicionális hatása a hitelezésre. A hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékkal növelheti a GDP-t. Az NHP esetében közel 50 százalékos lehetett az addicionalitás.

Ha ugyanez érvényesül az NHP+ esetében is, akkor annak hatása akár 0,5 százalékos GDP-növekedés is lehet. Ehhez adódik még hozzá az NHP idei, hasonló nagyságrendű hatása.

P.: Az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e látható fordulatot hoznia az “NHP+”-nak a kkv-k hitelpiacára?
V. B.: Már az NHP is hozott látható fordulatot: megállította a vállalati hitelállomány csökkenő trendjét, ezzel sikerült kitörni a hitelezés és a kibocsátás között kialakult negatív spirálból. De való igaz, a tartósan és szignifikánsan pozitív növekedési ütemet a vállalati hitelezésben még nem sikerült elérni, ami pedig szükséges lenne egy robusztus gazdasági növekedéshez. Reményeink szerint az NHP folytatása, valamint az NHP+ biztosíthatja a hitelezés bővülését 2015-ben. Hosszabb távon pedig számítunk a piaci alapon történő hitelezés élénkülésére is.

P.: Van az NHP+-hoz hasonló, más országban működő példa?
V. B.: Az Európai Központi Bank az eszközfedezetű értékpapír-vásárlásokon (ABS) keresztül ugyanúgy vállalati hitelkockázatot vesz a mérlegébe. Megfelelő piac hiányában az MNB csak a bankokon keresztül tud hasonló hatást elérni, ezért az MNB továbbra is a bankszektoron keresztül, azzal együttműködve kívánja a hitelpiacot helyreállítani.

P.: Csökkenti-e a banki hitelezés tőkeigényét a jegybanki kockázatvállalás?
V. B.: Mivel az NHP+ esetében nincsen formális garanciavállalás, a programnak nincsen közvetlen hatása a bankok tőkehelyzetére sem.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/megtudtuk_a_reszleteket_az_mnb_uj_csodafegyvererol.1.211092.html

2014-ben magához tért a hazai ingatlanbefektetési piac

A JLL 2014 negyedik negyedéves Budapesti Ingatlanpiaci Körképe szerint a befektetési piac kiemelkedően aktív évet zárt tavaly, hiszen az ingatlanpiaci befektetések volumene közel 580 millió euró volt, ami a 2007 óta tapasztalt második legmagasabb éves volumen. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 450 millió euró volt.

Az irodapiac teljesítménye kimondottan kimagasló volt az év során, hiszen az üresedés az elmúlt 6 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, míg a bérbeadás rekord magasságot ért el. Ennek következtében az irodák voltak a  legnépszerűbb befektetési célpontok 2014 során az éves volumen 35%-át képviselve. A kiskereskedelmi ingatlanok részesedése a teljes volumenen belül 29%, az ipari ingatlanoké 13% volt, míg a maradék részt szállodák és újrahasznosítandó ingatlanok tették ki. 2014 negyedik negyedévében az ingatlanpiaci befektetések volumene nagyjából 77 millió euró volt. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 60 millió euró volt. A legjelentősebb tranzakciók iroda eladások voltak, miután két nagyobb, illetve két kisebb területű ingatlant értékesítettek. 

A JLL 2014-es évet összefoglaló regionális befektetési kutatása, a CEE Investment Market Pulse kiemeli, hogy Magyarországon az erősödő befektetői érdeklődés hátterében a javuló általános ingatlanpiaci környezet és a lengyel vagy cseh piacokhoz viszonyított kedvezőbb árazási feltételek állnak. A JLL felmérései szerint az elérhető legmagasabb hozam irodák esetében 7,30%, logisztikai ingatlanok tekintetében 9,25%, kiskereskedelmi ingatlanok esetén pedig 7,25% körül alakult a tavalyi év végén.

„2014 során a közép-kelet-európai régió ingatlanpiacai kiemelkedően teljesítettek és Magyarország sem volt kivétel e tekintetben. A régióban mért éves befektetési volumen 27 százalékkal haladta meg a 2013-ban rögzített értéket és közel 7,9 milliárd eurót ért el. Magyarországon éves szinten 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen, de fontos hozzátenni, hogy egy igen alacsony bázishoz képest, hiszen a 2013-as befektetési volumen nagyjából 320 millió euró volt”– fűzte hozzá Tuza Rita, a JLL piackutatási részlegének vezetője.

„Bár a nem prémium kategóriás kiskereskedelmi ingatlanok likviditására hátrányosan hathat a jogszabályi környezet változása, az irodák és ipari/logisztikai ingatlanok iránt jelentősen megerősödhet a befektetői érdeklődés. A folyamatban lévő ügyletek alapján azt látjuk, hogy felerősödött mind a helyi mind pedig a nemzetközi szereplők aktivitása és a finanszírozási kondíciók javulása eredményeképp a 2015-ös befektetési volumen jelentősen erősödni fog a hozamok csökkenése mellett. Előrejelzéseink szerint 2015-ben az éves befektetési volumen akár 30%-kal is meghaladhatja a 2014-es szintet és nagyjából 750 eurót érhet el” – nyilatkozta Benjamin Perez-Ellischewitz a JLL tőkepiaci részlegének vezetője.

A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/2014-ben-magahoz-tert-a-hazai-ingatlanbefektetesi-piac/128677