Itt a 750 milliárdnyi gazdaságfejlesztési pályázat menetrendje!

Itt a 750 milliárdnyi gazdaságfejlesztési pályázat menetrendje! | PORTFOLIO.HU

Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.

(Az IndustriaHáz ügyfelei közül sokan jutottak támogatáshoz sok millió forint értékben, amely lehetővé tette számukra, hogy új műhely és/vagy telephely egységhez jussanak. A támogatások megszerzésére idén lehetőség nyílik, azok megszerzése ügyfeleinkkel közös érdekünk. Idén 30 műhely illetve telephely egységet hozunk létre több helyszínen, ezért kiemelt jelentőségűek a várt pályázatok számunkra.

A blogunkra olyan cikkeket próbálunk gyűjteni, amelyek a gazdaságot, ipart érintő kérdésekről, ingatlanpiacról, támogatásokról szólnak. Céljuk, hogy ügyfeleinket informáljuk. Köszönjük az eredeti közlést nyilvánosságra hozó médiumok munkáját. – IndustriaHáz) 

Mit tudtunk most meg?

Az Európai Bizottság által eddig elfogadott 7 magyar Operatív Programból messze a legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP, 7 évre 2733 milliárd forint) 2015-ös éves fejlesztési keretét ismerhettük meg a friss Közlönyből, igaz a jogszabályokból fakadó határidőhöz képest közel két hónapos csúszással. Az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat sok táblázatából kirajzolódó főbb keretek az alábbiak:

• Összesen 64 különféle pályázat várható idén a GINOIP terhére, ami a VEKOP kis forrásával együtt összesen mintegy 746 milliárd forintos keretösszeget jelent
• A kormány a GINOP terhére 15 kiemelt projektet is meghatározott összesen 215 milliárd forintnyi keretösszeggel, amelyekre csak egy meghatározott pályázhat (minisztérium, állami tulajdonú cég, szövetség)
• A kkv-k sokat hangoztatott versenyképesség-javítását a GINOP első prioritása keretében 140 milliárd forintos pályázati keret segíti idén, és ebből 80 milliárd forintnyi kapacitásbővítési rögtön áprilisban megjelenhet, további 20 milliárd forintnyi pedig augusztusban
• A szegedi ELI lézeres projektre szánt közel 35 milliárd forintot levonva is az látszik, hogya kutatás, technológiai fejlesztés és innováció témakörre valóban igen sok pénzt szán a kormány (ELI-vel együtt 207 milliárdot)
• A harmadik legnagyobb összeg a kormány munkahely-teremtést hangsúlyozó kommunikációjával összhangban a foglalkoztatási prioritásra áll rendelkezésre (130 milliárd forint), igaz ennek 80%-át kiemelt projektként csak meghatározott (állami) intézmények pályázhatják meg
• Az infokommunikációs fejlesztésekre rendelkezésre álló 95 milliárd forint döntő része viszont nem kiemelt projekt, azaz normál reálgazdasági szereplők is pályázhatnak rá
• Érdemes kiemelni, hogy a 8. prioritásban rögzített pénzügyi eszközök keretére 90 milliárd forint van elkülönítve, aminek döntő része kombinált típusú pályázati konstrukciókat takar, azaz a vissza nem térítendő uniós források mellé olyan pénz is jár a nyertes projektnél, amit vissza kell téríteni (hitel). Arról, hogy a visszatérítendő források koordinálását megkapó MFB kapcsán milyen viták zajlanak most, egy pénteki cikkünkben írtunk részletesen.

A menetrend néhány jellemzője

Az alábbi táblázatok azonos szerkezetben mutatják be, hogy az egyes GINOP fejlesztési prioritások kapcsán milyen pályázati kiírások várhatók, a meghirdetés módja milyen lesz (egyszerűsített, standard meghirdetés vagy kiemelt projekt), illetve melyik hónapban várható a pályázat meghirdetése.

Utóbbi azért fontos, mert nagyban segítheti a vállalkozások éven belüli beruházási terveinek pontosítását és a kiszámíthatóságot. Azt is fontos azonban tudni, hogy a meghirdetés tényleges napjához képest csak 20 nap múlva jelenik majd meg az elektronikus kitöltő program és rá további 10 napra nyílik meg az elektronikus benyújtás lehetősége (a meghirdetéstől számítva tehát 30 napra lehet beadni a pályázatot). Az alábbi táblázatokban piros keretekkel azokat a pályázatokat szerepeltetjük, amelyek megítélésünk szerint és a meghirdetés módja miatt a kkv-k széles körét érdekelheti.

Lássuk az egyes gazdaságfejlesztési prioritásokat!

Amint fentebb jeleztük, bizonyos pályázati kiírások a kiemelt projektek között szerepelnek, így ezekre csak meghatározott intézmény(ek) pályázhat(nak). Így van ez az 1-es prioritásnál a Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program közel 9 milliárd forintos kerete kapcsán is. Erre csak a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyújthat majd be pályázatot az indoklás szerint azért, mert az ilyen feladatokat jó összehangolni, professzionális marketinggel megtámogatni és a meglévő kapcsolatrendszerre is alapozni.

A foglalkoztatási prioritás 130 milliárd forintos keretéből igen nagy részt köt le az “Út a munkaerőpiacra” című kiemelt projekt 102 milliárd forintos keretösszege, amelynek pályázati felhívása még márciusban megjelenhet. A táblázat szerint azonban csak a Nemzetgazdasági Minisztérium, a kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására kijelölt szakigazgatási szervei lehetnek a támogatást igénylők.

A felhívás célja egyébként a hátrányos helyzetű álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása a munkaerő-piaci eszközök hatékonyságának javítása mellett, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése lesz.

Az intézkedés kiemelt célja a közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató, a képzésekhez szorosan köthető személyes szolgáltatások kialakítása és nyújtása, folyamatos jelleggel, összhangban a vonatkozó országspecifikus ajánlással.
A hatodik prioritásban szerepel az “Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt, amelynek kapcsán a 30 milliárd forintos keretre a támogatást igénylő csak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium lehet.

“A digitális szakadék csökkentése” című kiemelt projekt kapcsán a közel 9 milliárd forintnyi keretre csak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség pályázhat majd. A konstrukció alapvető célja a hátrányos helyzetű felnőttek digitális kompetenciáinak fejlesztése lesz.

A teljes cikk a portfolio.hu-ról

Újabb információ támogatásokkal kapcsolatban

A legutóbbi hírünk a kiírni tervezett pályázatokkal kapcsolatban az alábbi képeken elérhető. Számos közülük alkalmazható lesz ügyfeleink számára is, tehát érdemes végignézni a listát. Kérdés esetén kérem keressék Laczkó Csaba urat (ECP Consulting, 06 20 4553380), aki az IndustriaHáznak és ügyfeleinknek közel félmilliárd forint értékű támogatás megszerzését menedzselte (pályázat kiválasztásától és az előminősítéstől kezdődően a pályázatíráson át a lehívás ügyintézéséig)

http://www.muhely.info/keptalalat-a-google-muhely-m0-keresesre/

Google képtalálat: Műhely M0

Az első 5-ben nem vagyunk :-(, de az 5-25. találatból 13 kép az IndustriaHázat mutatja.
Nyomulunk. 

"Jól csináljuk, csak nagyon lassan". 

Pest megye fejlesztéséről 2014-2020

Pest megye fejlesztéséről 2014-2020

Sokszor felmerül kérdésként ügyfeleink részéről: lesz-e Pest megyében támogatás? (Tavalyi még az a hír járta: nem lesz, mivel a Közép-Magyarországi régió fejlettebb mint az EU átlaga.)

Az itt (Pest megye fejlesztéséről 2014-2020) elérhető diasor szerint lesz támogatás, ráadásul a mikro- és kisvállalatok részére a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) 55% maximális támogatási intenzitást enged. A legfontosabb információk két három képben:

 És utóbbi még egyszer, pirossal a lényeg:

 Hajrá Nagytarcsa, hajrá Közép-Magyarország!

Az ingatlan befektetések a csúcsra törnek

Az ingatlan befektetések a csúcsra törnek

2014-ben 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen az ingatlanpiacon hazánkban, a befektetések összege közel 580 millió euró volt. A trend az idén is tovább folytatódhat, a csökkenő hozamszintek mellett további 30 százalékkal bővülhet az idei befektetések volumene, és elérheti a 750 millió eurót – derül ki a JLL legfrissebb Budapesti Ingatlanpiaci Körképéből.

Tavaly a befektetési piac kiemelkedően aktív évet zárt a JLL kutatása szerint. 2014-ben az ingatlanpiaci befektetések volumene közel 580 millió euró volt, ami a 2007 óta tapasztalt második legmagasabb éves volumen. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 450 millió euró volt.

Az irodapiac teljesítménye kimondottan kimagasló volt az év során, hiszen az üresedés az elmúlt 6 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, míg a bérbeadás rekord magasságot ért el. Ennek következtében az irodák voltak a legnépszerűbb befektetési célpontok 2014 soránaz éves volumen 35%-át képviselve. A kiskereskedelmi ingatlanok részesedése a teljes volumenen belül 29%, az ipari ingatlanoké 13% volt, míg a maradék részt szállodák és újrahasznosítandó ingatlanok tették ki.

2014 negyedik negyedévében az ingatlanpiaci befektetések volumene nagyjából 77 millió euró volt. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 60 millió euró volt. A legjelentősebb tranzakciók iroda eladások voltak, miután két nagyobb illetve két kisebb területű ingatlant értékesítettek.

A JLL 2014-es évet összefoglaló regionális befektetési kutatása, a CEE Investment Market Pulse kiemeli, hogy Magyarországon az erősödő befektetői érdeklődés hátterében a javuló általános ingatlanpiaci környezet és a lengyel vagy cseh piacokhoz viszonyított kedvezőbb árazási feltételek állnak. A JLL felmérései szerint a hozam irodák esetében 7,30%, logisztikai ingatlanok tekintetében 9,25%, kiskereskedelmi ingatlanok esetén pedig 7,25% körül alakult a tavalyi év végén.

“2014 során a közép-kelet-európai régió ingatlanpiacai kiemelkedően teljesítettek és Magyarország sem volt kivétel e tekintetben. A régióban mért éves befektetési volumen 27 százalékkal haladta meg a 2013-ban rögzített értéket és közel 7,9 milliárd eurót ért el.Magyarországon éves szinten 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen, de fontos hozzátenni, hogy egy igen alacsony bázishoz képest, hiszen a 2013-as befektetési volumen nagyjából 320 millió euró volt.”- fűzte hozzá Tuza Rita, a JLL piackutatási részlegének vezetője.

“Bár a nem prémium kategóriás kiskereskedelmi ingatlanok likviditására hátrányosan hathat a jogszabályi környezet változása, az irodák és ipari/logisztikai ingatlanok iránt jelentősen megerősödhet a befektetői érdeklődés. A folyamatban lévő ügyletek alapján azt látjuk, hogy felerősödött mind a helyi mind pedig a nemzetközi szereplők aktivitása és a finanszírozási kondíciók javulása eredményeképp a 2015-ös befektetési volumen jelentősen erősödni fog a hozamok csökkenése mellett. Előrejelzéseink szerint 2015-ben az éves befektetési volumen akár 30%-kal is meghaladhatja a 2014-es szintet és nagyjából 750 millió eurót érhet el.”-nyilatkozta Benjamin Perez-Ellischewitz a JLL tőkepiaci részlegének vezetője.

Forrás: Portfolio.hu

Megtudtuk a részleteket az MNB új csodafegyveréről: NHP+

Új NHP+!

(portfolio.hu)

Március 16-án, azaz jövő hétfőn elindul az NHP+, a jegybank kiterjesztett Növekedési Hitelprogramja. Az NHP+ az eredeti programból eddig kiszorult, magasabb kockázatú kkv-k számára teremt a piacinál kedvezőbb feltételeket hitel felvételére. Egy kkv maximum 500 millió forintot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70%-nak beruházási hitelnek (ideértve a lízinget is) kell lennie. Azaz forgóeszköz-finanszírozásra – ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is – csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs – árulta el Vonnák Balázs, az MNB igazgatója a Portfolio-nak. Azt is megtudtuk, mit vár a jegybank az új programtól, mekkora költségekkel számolnak és hogyan hitelezhetnek az NHP+-ban a bankok.

Portfolio: Alapvetően miért van szükség az NHP+-ra?
Vonnák Balázs: Az NHP megállította a vállalati hitelezés éveken át tartó visszaesését, azonban a gazdasági növekedés tartóssá válásához szükség lenne a hitelezés bővülésére is. A jelenlegi hitelprogramból a kkv-k egy viszonylag széles köre kiszorul, ezért vagy egyáltalán nem, vagy csak a jóval kedvezőtlenebb piaci kondíciók mellett jut hitelhez. Az NHP+ konstrukcióval tágabbra szeretnénk nyitni az NHP kapuit, hogy még több kkv jusson növekedési hitelhez. Várakozásunk szerint ezzel a bővítéssel elsősorban a közepesen kockázatos vállalkozásokat lehet bevonni a programba.

Az NHP+ lényege
Március közepétől év végéig azok a kkv-k is kaphatnak a legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitelből, amelyek eddig nem. Ezt úgy éri el az MNB, hogy a bankok hitelezési veszteségét 50%-ban átvállalja, csökkentve ezzel a bank által felszámított kamatszintet. Ez azonban nem általános garancia: csak az így kihelyezett hitelportfólió 2,5%-ának erejéig, leg-feljebb 5 évre szól a kockázatvállalás. A jegybank az NHP felhasználásának mértékéhez köti az egyes bankoknál az NHP+ keretében felhasználható keretösszeget. Főként új beruházási hitelként lehet felhasználni a forrást.

P.: Mikor indul el az NHP+? Megvan a pontos időpont?
V. B.: A konstrukció március 16-án indul. A bankoknak feltehetően 1-2 hónapra szükségük lesz termékeik, limitjeik, szabályzataik kialakításához, módosításához.

P.: Miről egyeztek meg eddig a konzultációk során a bankokkal?
V. B.: A bankokkal folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy olyan konstrukciót alakítsunk ki, amellyel a saját céljainkat el tudjuk érni, de a hitelintézetek üzleti gyakorlatával is összhangban van, azaz a kivitelezés nem ró ésszerűtlen mértékű adminisztrációs terhet rájuk. A bankokkal történő konzultációk a program minden paraméterére kiterjedtek, azonban értelemszerűen a kockázatátvállalással kapcsolatos részletek kerültek előtérbe, mivel ez új elemet jelent.

Az MNB az összes NHP-ban részt vevő bank kockázatkezelőjét meghívta egy személyes tájékoztató elő-adásra, továbbá az üzleti paraméterek és a veszteségtérítés terén tisztázandó kérdésekről szeminárium keretében egyeztetett 10 bank szakértőivel, majd ezt követően 5 bank illetékes munkatársaival bilaterálisan. Az egyeztetések alapján kialakított részletszabályokat az MNB a múlt pénteken ismertette az összes partnerbankkal, a héten pedig elküldi részükre a terméktájékoztató tervezetét véleményezésre. A végleges feltételeket március 16-án publikáljuk.

Arról már döntés született, hogy egy kkv maximum 500 M Ft-ot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70%-nak beruházási hitelnek (ideértve a lízinget is) kell lennie, azaz forgóeszköz-finanszírozásra – ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is- csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs.

P.: Miért venné igénybe az NHP-t ezután egy bank, ha az NHP+-ban láthatólag kedvezőbb feltételekkel hitelezhet?
V. B.: Az NHP+ keretösszege leosztásra kerül a bankok közt, ami egyrészt lehetővé teszi számukra az optimális allokációt időnyomás nélkül, másrészt viszont korlátot is jelent.
Így alapvetően az lesz a bank érdeke, hogy NHP-ból hitelezze a kevésbé kockázatos vállalatokat, az NHP+-ból pedig a kockázatosabbakat. Ebbe az irányba tereli őket az a beépített ösztönző is, miszerint 1 egységnyi hitelt kell kihelyezni az NHP-ban ahhoz, hogy az NHP+-ban 2 egységnyi hitelt nyújthasson a bank.

P.: Hogyan fogadták a bankok az NHP+ programot? Mit szerettek volna még elérni, amiben a jegybank nem engedett végül?
V. B.: A kereskedelmi bankok nagy érdeklődéssel fogadták a programot, és pozitívan állnak az új lehető-séghez. Fogalmazhatunk úgy, hogy ők is meglátták benne a fantáziát. Amin ők szívesen lazítanának, az a jegybanki kockázatátvállalás időbeli (maximum 5 éves), illetve 2,5%-os portfóliószintű korlátja, azonban az MNB ezeket szükségesnek tartja saját kötelezettségvállalásának limitálása érdekében. Álláspontunk szerint ezek a korlátok relatíve alacsony szinten tartják a program költségeit úgy, hogy közben jelentős enyhítést jelentenek a potenciális ügyfelek számára.

P.: Mekkora maximális jegybanki éves költséggel számolnak a program miatt?
V. B.: A kockázatmegosztásból származó költség az 5 év alatt – végig 500 milliárd forintos fennálló állományt feltételezve – maximum 62,5 Mrd Ft lehet, ami hozzáadódik az NHP-ban eddig is költséget jelentő kamatkülönbözethez (alapkamat szorozva a fennálló állománnyal). Pontos előrejelzéssel nem tudunk szolgálni, mivel ez függ az állomány amortizációjától és a ténylegesen megvalósuló veszteségektől. Várakozásunk alapján a tényleges veszteség ennél kisebb lehet, mivel számos olyan vállalatot is fognak a bankok hitelezni az NHP+-ban, amelyekhez kapcsolódóan a várható veszteség éves szinten 3-4%, ebből adódóan a jegybank helytállása pedig csak 1,5-2% nagyságrendű, szemben a 2,5%-os felső korláttal.

P.: Van számszerűsített várakozásuk arra vonatkozóan, hogy az NHP+ mennyiben járulhat hozzá a magyar GDP-növekedéshez, és hogy mennyivel növeli a hitelezést ahhoz képest, ami a program nélkül lenne?
V. B.: Makrogazdasági szempontból az NHP+ konstrukció esetében nagyjából ugyanazok a csatornák érvényesülnek, mint a jelenlegi NHP-nál. A reálgazdasági hatás jelentős részben azon múlik, hogy mennyi a program addicionális hatása a hitelezésre. A hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékkal növelheti a GDP-t. Az NHP esetében közel 50 százalékos lehetett az addicionalitás.

Ha ugyanez érvényesül az NHP+ esetében is, akkor annak hatása akár 0,5 százalékos GDP-növekedés is lehet. Ehhez adódik még hozzá az NHP idei, hasonló nagyságrendű hatása.

P.: Az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e látható fordulatot hoznia az “NHP+”-nak a kkv-k hitelpiacára?
V. B.: Már az NHP is hozott látható fordulatot: megállította a vállalati hitelállomány csökkenő trendjét, ezzel sikerült kitörni a hitelezés és a kibocsátás között kialakult negatív spirálból. De való igaz, a tartósan és szignifikánsan pozitív növekedési ütemet a vállalati hitelezésben még nem sikerült elérni, ami pedig szükséges lenne egy robusztus gazdasági növekedéshez. Reményeink szerint az NHP folytatása, valamint az NHP+ biztosíthatja a hitelezés bővülését 2015-ben. Hosszabb távon pedig számítunk a piaci alapon történő hitelezés élénkülésére is.

P.: Van az NHP+-hoz hasonló, más országban működő példa?
V. B.: Az Európai Központi Bank az eszközfedezetű értékpapír-vásárlásokon (ABS) keresztül ugyanúgy vállalati hitelkockázatot vesz a mérlegébe. Megfelelő piac hiányában az MNB csak a bankokon keresztül tud hasonló hatást elérni, ezért az MNB továbbra is a bankszektoron keresztül, azzal együttműködve kívánja a hitelpiacot helyreállítani.

P.: Csökkenti-e a banki hitelezés tőkeigényét a jegybanki kockázatvállalás?
V. B.: Mivel az NHP+ esetében nincsen formális garanciavállalás, a programnak nincsen közvetlen hatása a bankok tőkehelyzetére sem.

A teljes cikk az alábbi helyen jelent meg:http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/megtudtuk_a_reszleteket_az_mnb_uj_csodafegyvererol.1.211092.html

2014-ben magához tért a hazai ingatlanbefektetési piac

A JLL 2014 negyedik negyedéves Budapesti Ingatlanpiaci Körképe szerint a befektetési piac kiemelkedően aktív évet zárt tavaly, hiszen az ingatlanpiaci befektetések volumene közel 580 millió euró volt, ami a 2007 óta tapasztalt második legmagasabb éves volumen. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 450 millió euró volt.

Az irodapiac teljesítménye kimondottan kimagasló volt az év során, hiszen az üresedés az elmúlt 6 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, míg a bérbeadás rekord magasságot ért el. Ennek következtében az irodák voltak a  legnépszerűbb befektetési célpontok 2014 során az éves volumen 35%-át képviselve. A kiskereskedelmi ingatlanok részesedése a teljes volumenen belül 29%, az ipari ingatlanoké 13% volt, míg a maradék részt szállodák és újrahasznosítandó ingatlanok tették ki. 2014 negyedik negyedévében az ingatlanpiaci befektetések volumene nagyjából 77 millió euró volt. Ezen belül a jövedelemtermelő ingatlanok értékesítéséből származó összeg 60 millió euró volt. A legjelentősebb tranzakciók iroda eladások voltak, miután két nagyobb, illetve két kisebb területű ingatlant értékesítettek. 

A JLL 2014-es évet összefoglaló regionális befektetési kutatása, a CEE Investment Market Pulse kiemeli, hogy Magyarországon az erősödő befektetői érdeklődés hátterében a javuló általános ingatlanpiaci környezet és a lengyel vagy cseh piacokhoz viszonyított kedvezőbb árazási feltételek állnak. A JLL felmérései szerint az elérhető legmagasabb hozam irodák esetében 7,30%, logisztikai ingatlanok tekintetében 9,25%, kiskereskedelmi ingatlanok esetén pedig 7,25% körül alakult a tavalyi év végén.

„2014 során a közép-kelet-európai régió ingatlanpiacai kiemelkedően teljesítettek és Magyarország sem volt kivétel e tekintetben. A régióban mért éves befektetési volumen 27 százalékkal haladta meg a 2013-ban rögzített értéket és közel 7,9 milliárd eurót ért el. Magyarországon éves szinten 80 százalékkal nőtt a befektetési volumen, de fontos hozzátenni, hogy egy igen alacsony bázishoz képest, hiszen a 2013-as befektetési volumen nagyjából 320 millió euró volt”– fűzte hozzá Tuza Rita, a JLL piackutatási részlegének vezetője.

„Bár a nem prémium kategóriás kiskereskedelmi ingatlanok likviditására hátrányosan hathat a jogszabályi környezet változása, az irodák és ipari/logisztikai ingatlanok iránt jelentősen megerősödhet a befektetői érdeklődés. A folyamatban lévő ügyletek alapján azt látjuk, hogy felerősödött mind a helyi mind pedig a nemzetközi szereplők aktivitása és a finanszírozási kondíciók javulása eredményeképp a 2015-ös befektetési volumen jelentősen erősödni fog a hozamok csökkenése mellett. Előrejelzéseink szerint 2015-ben az éves befektetési volumen akár 30%-kal is meghaladhatja a 2014-es szintet és nagyjából 750 eurót érhet el” – nyilatkozta Benjamin Perez-Ellischewitz a JLL tőkepiaci részlegének vezetője.

A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/2014-ben-magahoz-tert-a-hazai-ingatlanbefektetesi-piac/128677